Sokféle halat érdemes kipróbálni, főleg ha gyerekekre is főzünk. A pangasiust, avagy cápaharcsát vagy naphalat (mindkettőnek hívják) nagyon tudom ajánlani, mert még ha mirelite változatban is vesszük, gyönyörűen egyben marad a szálkátlan, tömör fehér húsa. Nem mellékes, hogy nincsen jellegzetes halszaga, ezért a gyerekek is jobban eszik.
Kislányom egyenesen imádja!
A tengerentúlon és főleg Japánban régóta a kulinárium része, Európába az utóbbi években kezdték felfedezni. Az sem utolsó, hogy jóval olcsóbb, mint más harcsafajta.
És ezzel a ropogós paprikás bundával nagyon harmonikus az íze.
Igazából nem is receptet akarok leírni, csak egy ajánlót:
Fejenként egy szelet pangasius-szal lehet számolni (meglehetősen nagy szeletek, kb. 25 dkg), melyet jól átmosunk, picit sózzuk, beleforgatunk paprikás lisztbe és olajon ropogósra sütünk.
Sült zöld spárgával és cukkinivel ettük - nem maradt egy falat sem:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése