2010. május 6., csütörtök

Édeskömény: mag, zöld, gumó


Már a görög mitológia is megemlékezett az édesköményről, tehát több ezer éve van jelen a mindennapokban. A magyar kulináris hagyomány ánizskapor, római kapor, olasz kapor, bécsi kapor néven is ismeri.
Ma a világon a legtöbbet Európában, Ázsiában, Ausztráliában és Észak-Amerikában termelnek belőle. Gyakran „kivadul” a termesztésből, Észak-Amerika és Ausztrália egyes vidékein már gyomnövényként tartják számon.
Alapvetően Szíriából származik, kiemelkedően fény és meleg igényes, árnyékban virágzata alig fejlődik.

A konyhában nagyon sokoldalúan hasznosítható,hiszen zöldje, magja és gumója is felhasználható.
Sokan keverik az ánizzsal hasonló illatuk miatt.
Az édeskömény gumó kiváló levesek, tészták, saláták készítéséhez, általában lemezeire bontva használjuk.
Zöldje kaporra emlékeztető és főleg hal ételekhez használják.
A mag pedig az édeskömény termése. A frissen zöld vagy barnás színű magja alapanyaga a kínaiak ötfűszerének. Fűszerezhetünk vele levest, főzeléket, édességeket is. Rozskenyerek kiváló ízesítője, olasz kolbászokban is van belőle.

A népi gyógyászatban magja az egyik legismertebb puffadásgátló, étvágyjavító és tejszaporító. Aktiválja a női hormonokat és enyhíti a klimax tüneteit.
C-vitamint, folsavat, A-vitamint is tartalmaz. Gazdag vasban is, kalóriatartalma viszont alacsony.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése